Az élet olyan szórakoztató!
Régóta viccelek azzal hogy úgy nézek ki néha mint egy bajor söröslány, és mit ad a sors, ez valóra válik, vagyis a bajor része a dolognak, a többihez adott vagyok. Hát, ugyan pont lekésem a farsangi szezont, de esküszöm, ha még ott leszek addigra, halloweenkor vagy következő farsangon bejátszom a dolgot, és beöltözök bajor söröslánynak.
Régóta viccelek azzal hogy úgy nézek ki néha mint egy bajor söröslány, és mit ad a sors, ez valóra válik, vagyis a bajor része a dolognak, a többihez adott vagyok. Hát, ugyan pont lekésem a farsangi szezont, de esküszöm, ha még ott leszek addigra, halloweenkor vagy következő farsangon bejátszom a dolgot, és beöltözök bajor söröslánynak.
na szóval, egy ilyenre idővel szükségem lehet ha-ha ;)
No a viccet félretéve a helyzet az hogy útnak indulok. Három hét múlva irány a Münchentől pár km-re lévő Meiling aholis egy szállodában fogok dolgozni. Behuppanok a kisautómba, bepakolom a fél életem és elmegyünk világotlátni. Mi ketten együtt. Egyedül.
De ne rohanjunk ennyire előre.
Január elején szétküldözgettem az önéletrajzomat jobbnál jobb külföldi munkákra, sok helyről visszajeleztek, viszont sok helyre kellett volna valami speciális szaktudás, vagy ilyen-olyan nyelv ismerete vagy hozzáértés. Elküldtem egy állásközvetítőhöz is az önéletrajzom. Visszajeleztek egy időpontot személyes egyeztetésre, én elmentem, aláírtunk egy szerződést pénteki napon és nem kellett sok, kedden már jött is az első ajánlat. Elsőre hirtelen megijedtem a telefonos, német nyelvű interjútól de végülis teljesen jó ment, semmi cifrát nem kérdeztek. Végül az anyagiak körül volt némi probléma. Elvetettem a dolgot. Mire a közvetítőmmel megbeszéltem az esetet, már mondta is hogy semmi baj, érdeklődik irántam egy München melletti családi szálloda is. Újabb interjú. Ez már simán ment, megdicsérték a németem és nem volt vitás szimpatikusak vagyunk egymásnak. Erre már igent is mondtam. Minek várjam a csodát, kocsival megyek, a város közel, nincs is rettentően távol Magyarhontól sem, így jobb nem is lehetne hirtelen. Telefonok, papírok közvetítői díj, miegymás. Engem akarnak. A napokban elkészül a munkaszerződésem, az adó és biztosítási dolgaimat már intézik, teljesen szuper!
Március elsején, a tavasz elvileg első hónapjában nekilátok az új munkámnak náluk. Ott fogok lakni helyben, lesz egy saját szobám egy kis lakáskában, közösen egy másik leányzóval.
Úgy gondolom rosszabb nem lehet mint eddig bármelyik munkahelyem, hiszen nyaraló, üdülő emberek körül fogok dolgozni akik általában ilyenkor jókedvűek, felszabadultak, úgyhogy hiszem hogy nem lesz egyszerű, de nekem tetszeni fog. Igazán eddig egy olyan munkahelyem sem volt amit nem szerettem volna, úgyhogy azt gondolom a hozzáállásommal nagy baj tehát nem lehet. Pedig mind egészen más jellegű volt.
Szóval mint látható úgy döntöttem írok egy blogocskát. Egyrészt hogy rákényszerítsem magam hogy dokumentáljam egy remélhetőleg jó időszak eseményeit és később majd visszaolvashassam másrészt pedig azok számára akiket egy cseppecskét is érdekel milyen sorom odakinn. Hogy kit miért érdekel az a maga titka.
De ne rohanjunk ennyire előre.
Január elején szétküldözgettem az önéletrajzomat jobbnál jobb külföldi munkákra, sok helyről visszajeleztek, viszont sok helyre kellett volna valami speciális szaktudás, vagy ilyen-olyan nyelv ismerete vagy hozzáértés. Elküldtem egy állásközvetítőhöz is az önéletrajzom. Visszajeleztek egy időpontot személyes egyeztetésre, én elmentem, aláírtunk egy szerződést pénteki napon és nem kellett sok, kedden már jött is az első ajánlat. Elsőre hirtelen megijedtem a telefonos, német nyelvű interjútól de végülis teljesen jó ment, semmi cifrát nem kérdeztek. Végül az anyagiak körül volt némi probléma. Elvetettem a dolgot. Mire a közvetítőmmel megbeszéltem az esetet, már mondta is hogy semmi baj, érdeklődik irántam egy München melletti családi szálloda is. Újabb interjú. Ez már simán ment, megdicsérték a németem és nem volt vitás szimpatikusak vagyunk egymásnak. Erre már igent is mondtam. Minek várjam a csodát, kocsival megyek, a város közel, nincs is rettentően távol Magyarhontól sem, így jobb nem is lehetne hirtelen. Telefonok, papírok közvetítői díj, miegymás. Engem akarnak. A napokban elkészül a munkaszerződésem, az adó és biztosítási dolgaimat már intézik, teljesen szuper!
Március elsején, a tavasz elvileg első hónapjában nekilátok az új munkámnak náluk. Ott fogok lakni helyben, lesz egy saját szobám egy kis lakáskában, közösen egy másik leányzóval.
Úgy gondolom rosszabb nem lehet mint eddig bármelyik munkahelyem, hiszen nyaraló, üdülő emberek körül fogok dolgozni akik általában ilyenkor jókedvűek, felszabadultak, úgyhogy hiszem hogy nem lesz egyszerű, de nekem tetszeni fog. Igazán eddig egy olyan munkahelyem sem volt amit nem szerettem volna, úgyhogy azt gondolom a hozzáállásommal nagy baj tehát nem lehet. Pedig mind egészen más jellegű volt.
Szóval mint látható úgy döntöttem írok egy blogocskát. Egyrészt hogy rákényszerítsem magam hogy dokumentáljam egy remélhetőleg jó időszak eseményeit és később majd visszaolvashassam másrészt pedig azok számára akiket egy cseppecskét is érdekel milyen sorom odakinn. Hogy kit miért érdekel az a maga titka.
Minden esetre jó olvasgatást kívánok mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése